Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng

A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng (正山小种) a világ első vörös teája, minden vörös (az európai terminológia szerint fekete) tea őse. Több mint négyszáz éve, a Tóngmù-hegységben, véletlenül született, és a falusi mesteremberek hibájából Kína szimbólumává vált Európában, megihlette a brit teakultúrát, és alapjául szolgált a Qímén, a Diān Hóng, az Assam, a Darjeeling és kivétel nélkül a világ összes vörös teája későbbi kifejlődésének. Nyugaton Lapsang Souchong néven ismert.

1. Osztályozás és eredet:

• Típus: Vörös tea (红茶, hóngchá), teljesen oxidált. Az európai osztályozás szerint fekete tea. Az erjesztés mértéke 80–95%. Két fő változata létezik: a hagyományos füstölt (传统烟熏正山小种, chuántǒng yānxūn) – a szárítást/füstölést máo’ěrsōng (马尾松, Pinus massoniana) tűzifán végzik; és a füstöletlen / „új technológiájú” (新工艺正山小种, xīn gōngyì) – füstölés nélkül, a természetes mézes-gyümölcsös profilra helyezve a hangsúlyt.
• Kategória: Kína híres teái (中国名茶). A világ összes vörös teája ősének tekintik. 2010 óta földrajzi jelzés (地理标志, dìlǐ biāozhì) védi.
• Származás: Kína, Fújiàn tartomány (福建省, Fújiàn Shěng), Nánpíng prefektúra (南平市, Nánpíng Shì), Wǔyíshān megyei jogú város (武夷山市, Wǔyíshān Shì), Tóngmù falu (桐木村, Tóngmù Cūn) – a Wǔyíshān Nemzeti Természetvédelmi Terület (武夷山国家级自然保护区, 565 km²) magja. Tóngmù a Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng történelmi és egyetlen hiteles szülőhelye. A „Zhèng Shān” (正山) – „Eredeti hegyek” – Tóngmùt és ugyanezen magassági övezet közeli területeit jelenti. Az e területen kívül előállított teákat „Wài Shān” (外山, „külső hegyek”) néven illetik, és nem viselhetik a „Zhèng Shān” nevet.
• Földrajzi koordináták: K.h. 117°38′6″–117°44′30″, É.sz. 27°41′35″–27°49′00″.
• Alternatív elnevezések: Lapsang Souchong – európai kereskedelmi név; Tóngmù Guān Xiǎo Zhǒng (桐木关小种) – „kis fajta Tóngmùból”; Xīngcūn Xiǎo Zhǒng (星村小种) – arról a kereskedőfaluról, amelyen keresztül a tea történelmileg exportra került. A 17–18. századi európai forrásokban – BOHEA (a Wǔyí, 武夷 – „Bohea” szóból).

2. Történelem és kulturális jelentőség:

• Történelem: A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng az emberiség történetének első vörös teája, több mint 400 éves. A pontos keletkezési dátum nem rögzített, de a rendelkezésre álló adatok alapján (Zōu Xīnqiú – 邹新球 kutatása: „Wǔyíshān zhèngshān xiǎozhǒng hóngchá” – 《武夷正山小种红茶》) a keletkezése a 16. század közepére–végére tehető (hozzávetőleg 1567–1600). Az elterjedt legenda szerint a Míng-dinasztia (明, 1368–1644) uralkodásának végén, a háborús zavargások idején egy Jiangxi felől Fujianba tartó katonai osztag éjszakára megszállt egy Miàowān (庙湾, ma Tóngmù része) falubeli teakészítő műhelyben. A katonák éppen a szétterített, feldolgozásra váró tealevelekre heveredtek le. Reggelre a levelek erjedni kezdtek és megvörösödtek. Hogy megmentse a termést, a mester (a Zhèngshān Táng – 正山堂 – verziója szerint a Jiang család őse) összesodorta a megbarnult leveleket, és a helyi máo’ěrsōng (马尾松, Masson-fenyő) tüzén kiszárította. Az így nyert fekete színű, intenzív fenyőfüstös aromájú teát magában Tóngmùban nem fogadták el, de amikor elvitték a 45 km-re lévő Xīngcūn (星村) település vásárára, egy dél-fujiani kereskedő bagóáron felvásárolta. A következő évben visszatért, és két-háromszoros árat kínált – akkora volt a kereslet erre a különleges teára. Ekkor kezdődött a vörös tea története.

• Európai export: 1604 körül holland kereskedők szállították Európába a zhèngshān xiǎozhǒngot – ez volt az első kínai vörös tea, amely Nyugatra került. Hollandiában és Angliában először patikákban árulták gyógyhatása miatt. 1662-ben Bragança Katalin portugál hercegnő, amikor feleségül ment II. Károly angol királyhoz, hozományként több ládányi „Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng”-ot hozott – így a vörös tea bekerült a brit udvar mindennapjaiba. Anna királynő később a felsőbb körökben is népszerűsítette a teát, megalapozva az afternoon tea hagyományát. A 17–18. században a BOHEA (a „Wǔyí” szóból) kifejezés Európában egyet jelentett a „kínai teával” általában. George Byron angol romantikus költő a „Don Juan” című eposzában (1819–1824) megemlíti a „boheai vörös teát”. A 19. században a zhèngshān xiǎozhǒng részesedése a kínai vöröstea-exportban elérte a 85%-ot (Jiāqìng, 嘉庆, 1796–1820 időszaka).

• A technológia ellopása: 1848-ban Robert Fortune brit botanikai kém a Kelet-indiai Társaság megbízásából kínainak álcázva behatolt a Wǔyí-hegységbe, és teacserje-mintákat, valamint a vörös tea feldolgozásának titkait csempészte ki. Ez az ipari kémkedés vetette meg a teatermelés alapjait Indiában (Asszam, Dardzsiling) és Srí Lankán.

• 20. század – válság és megmenekülés: A második világháború és a polgárháború éveiben a Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng előállítása szinte leállt. Az 1980-as években, az export stagnálása és a termelés teljes felszámolásának veszélye idején a kiváló kínai teaszakértő, Zhāng Tiānfú (张天福, 1910–2017) felhívással fordult a tartományi hatóságokhoz: „A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng Fujian egyedülálló exportterméke, fenn kell tartani.” A teát megmentették. 2005-ben a zhèngshān xiǎozhǒng hagyományára építve megalkották a Jīn Jùn Méi-t, amely elindította a „vörös újjászületést” és visszaadta a vörös tea presztízsét Kína belső piacán.

• Elnevezés:

  • „Zhèng Shān” (正山) – „Eredeti/igazi hegyek”. Azt jelenti, hogy a tea az autentikus területen – Tóngmùban és környékén, hasonló magassággal, klímával és hagyománnyal – készült. A „Zhèng” (正) jelentése „helyes, hiteles, valódi”, szemben a „Wài Shān” (外山, „idegen hegyek”) kifejezéssel.
  • „Xiǎo Zhǒng” (小种) – „kis fajta”. Kettős jelentése: (1) a teacserje a kislevelű fajtához (var. sinensis) tartozik; (2) a termelés volumene és a termőterület kicsi, a magashegyi mikroklímára korlátozódik.
  • „Lapsang Souchong” – európai kereskedelmi név. A „Lapsang” etimológiája vitatott: talán a „la song” (腊松, „viaszos fenyő”) vagy egy helynévből; a „Souchong” a „xiǎo zhǒng” (小种) szóból származik.

• Kulturális jelentőség: A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng nem csupán tea, hanem globális léptékű kulturális műtárgy. Az európai teahagyomány bölcsőjénél állt, ihletet adott az afternoon tea kialakulásához, befolyásolta a gyarmati korszak geopolitikáját (ópiumháborúk, „teaverseny”), és Kelet és Nyugat négyszáz éves kapcsolatának máig ható jelképe – egy csésze teába sűrítve.

3. Botanikai leírás és nyersanyag:

• Fajta / kultivár: A kislevelű teacserje helyi populációja – Qízhǒng (奇种, Qízhǒng) / Càichá (菜茶, Càichá), Camellia sinensis var. sinensis. Magról szaporodó, heterogén populáció, amely évszázadok óta él a Tóngmù-hegységben. Minden egyes cserje genetikailag egyedi. A kislevelű formák az aminosavak és polifenolok kedvező arányát adják, ami a jellegzetes édeskés, longan-jegyű ízt biztosítja.
• Szedés: A magashegyi elhelyezkedés (hideg éghajlat) miatt a szezon későn kezdődik: a tavaszi szüret május elejétől (Lìxià, 立夏 körül) május végéig tart; a nyári szüret június végén. Évente két szezon. Kizárólag kézi szedés.
• Szedési szabvány: Egy rügy két-három levéllel (一芽二三叶, yī yá èr sān yè). A magasabb osztályoknál „egy rügy két levéllel”; a standard tételeknél az érettebb levél is megengedett. A Jīn Jùn Méi-től (csak rügyek) és a Yín Jùn Méi-től (rügy + 1 levél) eltérően a Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng érettebb nyersanyagot használ, ami testességet és sűrűséget ad.
• Nyersanyaggal szembeni követelmények: Ép, tiszta levél, durva nyéltől mentes. A szedés után gyors beszállítás a műhelybe.

4. Terroir és termesztési sajátosságok:

• Wǔyíshān Természetvédelmi Terület: 565 km², az UNESCO Világörökség része (1999). Vörös homokkőből és vulkanikus kőzetekből álló hegyek; meredek szurdokok, vízesések, folyók, szubtrópusi erdők kivételes biodiverzitással. Az erdősültség 96,3%.
• Tóngmù falu: A „Zhèng Shān” történelmi magja. A természetvédelmi terület mélyén, 700–1800 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A teacserjék az erdő lombkoronája alatt, félvad és vad állapotban nőnek, gyakran bambusz- és fenyőligetek között. A „Zhèng Shān” határai: keleten Málì (麻栗), nyugaton Guàdūn (挂墩), délen Píkēng (皮坑) és Gǔwángkēng (古王坑), északon a Tóngmù Guān hágó (桐木关).
• Termőmagasság: 700–1800 m tengerszint feletti magasság. A fő zóna 1200–1500 m.
• Éghajlat: Szubtrópusi hegyvidéki. Az évi középhőmérséklet ~18°C a hegy lábánál, ~11°C a csúcsokon. A csapadék meghaladja a 2300 mm-t évente. A relatív páratartalom 80–85%. Évente több mint 100 napon át köd. A légköri CO₂ koncentrációja 0,026% (jelentősen a városi szint alatt). Rövid nappalok, hosszan tartó fagyos időszak. Mindezen tényezők lelassítják a növekedést, és elősegítik az aromakomponensek és aminosavak felhalmozódását.
• Talajok: Hegyi vörös- és sárgaföldek, enyhén savanyúak (pH 4,5–5,5), humuszban gazdagok, laza szerkezetűek, jó vízáteresztő képességűek. A talajréteg vastagsága 30–90 cm.

5. Gyártási technológia:

A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng-nek két technológiai irányzata van: a hagyományos füstölt (a szárítást/fonnyasztást fenyőfüstön végzik egy speciális épületben – Qīnglóu, 青楼) és a füstöletlen „új stílusú” (fenyőfüst nélkül, a nyersanyag természetes mézes-gyümölcsös ízére koncentrálva). Mindkét változat autentikus tóngmùi termék; a különbség a szárítási fázisban rejlik.

• Szedés (采摘 – cǎizhāi): Kézi szüret, „egy rügy – két-három levél”.
• Fonnyasztás (萎凋 – wěidiāo): A tea stílusát meghatározó kulcsfontosságú lépés.
  • Hagyományos füstölt: A fonnyasztás a Qīnglóuban (青楼) – egy két- vagy háromszintes kő-/faépületben – történik. A földszinten nedves máo’ěrsōng (马尾松) hasábokból tüzet raknak; a füst és a hő a padló réseken át emelkedik a felső szintekre, ahol a tealevelek bambuszrácsokon vannak elterítve. A hőmérséklet ~30°C, a levélréteg vastagsága 3–7 cm. A leveleket 20 percenként forgatják. A levél egyszerre veszít nedvességből, puhul fel és szívja magába a fenyőaromát.
  • Füstöletlen: A fonnyasztás jól szellőző helyiségben vagy szabad levegőn (a ritka napos napokon) történik. Füst nélkül.
• Sodrás (揉捻 – róuniǎn): Hagyományosan – lábbal (脚揉, jiǎo róu): a mester a talpával dagasztja a levelet egy fahordóban; manapság gyakrabban használnak sodrógépet, de a kézi/lábbal történő sodrás megmarad a prémium termelőknél. Célja, hogy kioldja a sejtnedvet és előkészítse a levelet az erjesztésre.
• Erjesztés / Oxidáció (发酵 – fājiào): A sodort levelet bambuszkosarakba rakják, nedves textillel letakarják, és ~25–28°C-on tartják, amíg rézvörös színt és jellegzetes gyümölcsös illatot nem ér el. A mester érzékszervileg ellenőrzi a folyamatot.
• „Áthaladás a vörös wokon” (过红锅 – guò hóng guō): A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng egyedülálló lépése, amely a 20. század közepén feledésbe merült, és amelyet Liáng Jùndé (梁骏德) mester állított vissza. A fermentált levelet rövid ideig hirtelen átsütik egy izzó wokban, ami leállítja az erjedést és rögzíti az aromát. Nem minden termelő alkalmazza ezt a lépést; a prémium tételekre jellemző.
• Füstölés és szárítás (熏焙 – xūn bèi / 烘干 – hōnggān):
  • Hagyományos: A levél visszakerül a Qīnglóuba – ezúttal a legalsó szintre (焙架, bèijià), közelebb a tűzhöz. A füstölés lassan parázsló máo’ěrsōng hasábok fölött – 6–8 órán át. A levél koromfekete színt és intenzív fenyőfüstös aromát (松烟香, sōng yān xiāng) nyer.
  • Füstöletlen: Faszén feletti szárítás bambuszkosarakban (a Jùn Méi sorozathoz hasonlóan) vagy forró levegővel. Fenyőfüst nélkül.
• Osztályozás (分级 – fēnjí): Kézi végső válogatás méret és minőség szerint.

6. Érzékszervi jellemzők:

A jellemzők jelentősen eltérnek a füstölt és a füstöletlen változat között.

Hagyományos füstölt Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng:

• A száraz levél megjelenése: Tömör, szorosan sodrott csíkok, nagyobbak, mint a Jīn Jùn Méi esetében. Színe koromfekete, olajos fénnyel. Pihe kevés (a levél érett).
• A száraz levél illata: Intenzív, összetett – fenyőfüst (松烟香), szárított longan (桂圆干), aszalt szilva, bőr, kámfor. Mély és tartós.
• A főzet illata: Fenyőfüstös háttér, amelyen a longan édessége, méz, aszalt gyümölcsök jelennek meg. A leöntésekkel a füstösség visszahúzódik, felfedve a gyümölcsös édességet.
• Íz: Sűrű, telt, jellegzetes „karamell-bársonyossággal”. Domináns a szárított longan íze (桂圆汤味, guìyuán tāng wèi) – az igazi Zhèng Shān márkaneves jegye. Enyhe fanyarság, méz, aszalt gyümölcsök. Utóíze hosszan tartó, édes, magashegyi hűvösséggel a torokban (喉韵, hóuyùn).
• A főzet színe: Mély borostyán, rubinvörös, telt, áttetsző.
• A tealevél: Nagy, ép, rézvörös színű, rugalmas, fényes levelek.

Füstöletlen (új technológiájú):

• A száraz levél megjelenése: Szorosan sodrott csíkok, sötétbarnák, vöröses árnyalattal (nem koromfeketék).
• A száraz levél illata: Virágos-gyümölcsös, mézes, longan és aszalt gyümölcsök jegyeivel. Füstösség nélkül.
• A főzet illata: Tiszta, virágos-mézes, longan, méz, enyhe batáta (薯香). Közelebb a Jùn Méi sorozat profiljához.
• Íz: Lágyabb a füstöltnél, de határozott testtel. Longan édessége, méz, karamell, könnyed gyümölcsjegyek. Kevesebb fanyarság.
• A főzet színe: Aranyló borostyán, narancsvörös, áttetsző.
• A tealevél: Rézvörös, ép, rugalmas levelek.

7. Kémiai összetétel:

• Polifenolok (茶多酚): Szárazanyag 10–20%-a. A katechinek teaflavinokká (0,4–2%), tearubiginekké (5–11%) és teabrowninokká (3–9%) fermentálódnak, felelősek a főzet színéért, testéért és bársonyosságáért.
• Aminosavak (氨基酸): Szárazanyag 1,5–3%-a. Az L-teanin a fő összetevő, amely az édességet (longan jegy) és a relaxáló hatást biztosítja.
• Alkaloidok: Koffein – 3–5%. Teobromin, teofillin – kis mennyiségben.
• Vitaminok: C (részben megmarad), B₁, B₂, B₃, E, K.
• Ásványi anyagok: ~30 elem – kálium, foszfor, kalcium, magnézium, vas, mangán, fluor, cink, réz, szelén.
• Illóolajok (芳香油): ~0,02%. A füstölt stílus esetében – ezen felül a fenyőgyanta illékony komponensei (α-pinén, β-pinén, kamfén), amelyek a jellegzetes füstös aromát adják.
• Egyéb: Oldható cukrok 2–4%, pektin 1–2%, szerves savak ~1%.

8. Jótékony hatások:

• Melegítő hatás: A teljesen fermentált vörös tea a hagyományos kínai orvoslás szerint „meleg” természetű. Ideális hideg évszakban, különösen a füstölt változat – a „belső meleg” érzetét kelti.
• Kíméletes élénkítés: A koffein és az L-teanin kombinációja egyenletes, stabil tonizálást biztosít szorongás nélkül.
• Emésztés támogatása: Gyengéden serkenti a gyomornedv-elválasztást, segíti a nehéz ételek utáni emésztést.
• Antioxidáns hatás: A teaflavinok és tearubiginek erős antioxidánsok.
• Szív- és érrendszer támogatása: A polifenolok javítják az erek rugalmasságát.
• Antibakteriális hatás: A teapolifenolok és cserzőanyagok gátolják a kórokozó mikroflórát.
• Stresszoldó hatás: Az L-teanin elősegíti a nyugodt koncentrációt.

9. Elkészítés:

• Vízhőmérséklet: 90–100°C. A füstölt Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng forrásban lévő vízzel bontakozik ki jól; a füstöletlen esetében 90–95°C.
• Teamennyiség: 5–6 g / 100–120 ml (gōngfū módszer); 3–4 g / 200–250 ml (európai módszer).
• Edényzet: Porcelán gàiwǎn (盖碗) 100–120 ml – optimális választás a füstöletlen változathoz. A füstölthöz – megengedett a yíxìng agyagedény (宜兴紫砂壶), amely tompítja a füst intenzitását. Cháhǎi (公道杯) kötelező.
• Folyamat:
  1. Az edényzet előmelegítése: Öblítsük ki a gàiwǎnt, a cháhǎit és a csészéket forrásban lévő vízzel.
  2. Tea betöltése: Helyezzünk 5–6 g teát az előmelegített gàiwǎnba.
  3. Átöblítés (润茶): Gyors, 2–3 másodperces leöntés – különösen ajánlott a füstölt változathoz (tompítja a kezdeti füstösséget).
  4. Első leöntés: 10–15 másodperc.
  5. Kitöltés: Teljesen öntsük a cháhǎiba, majd a csészékbe.
  6. Ismételt áztatások: 5–8 leöntés. Növeljük az időt 5–10 másodperccel. A füstöltnél a füstösség a 3–4. leöntéssel eltűnik, felfedve a gyümölcsös édességet.

10. Tárolás:

• Tárolóedény: Légmentesen záródó, fénytől védő – bádogdoboz, alufóliás tasak, kerámia edény.
• Körülmények: Száraz, hűvös, sötét hely, távol idegen szagoktól. 10–25°C, páratartalom legfeljebb 60%.
• Eltarthatóság: Optimális íz esetén 12–24 hónap. A füstölt változat tovább (akár 3 évig) tárolható, az idő előrehaladtával a füstösség enyhül, felszínre hozva a gyümölcsös alapot. Néhány ínyenc tudatosan érleli a füstölt Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng-ot 2–5 évig.
• Megjegyzés: Hűtőszekrény nem szükséges – a vörös tea szobahőmérsékleten kiválóan tárolható.

11. Ár és hamisítványok:

Az igazi Tóngmù-i Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng ára az osztálytól függ: standard – 300–800 jüan/500 g; felső kategóriás – 800–2 000 jüan; gyűjtői tételek öreg fákról (老枞, lǎo cóng) – akár 3 000+ jüan. A füstölt stílus általában olcsóbb, mint a prémium füstöletlen.

A piac tele van hamisítványokkal és utánzatokkal – „Wài Shān Xiǎo Zhǒng” (外山小种, a természetvédelmi területen kívülről származó tea), „Yān Xiǎo Zhǒng” (烟小种, „füstös kis fajta” – mesterségesen aromatizált olcsó vörös tea) és egyszerűen olcsó vörös teák, melyeket „Lapsang Souchong” néven árulnak.

Hogyan kerüljük el a hamisítványokat:

• Ellenőrizzük a származást: Az igazi Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng kizárólag a Wǔyíshān Természetvédelmi Területről (桐木) származik. Kérjünk információt a termelőről és a régióról.
• Értékeljük a longan ízét: A márkajegy a szárított longan édes íze (桂圆汤味). Ha a longan jegy hiányzik, és csak „durva füst” van – nagy valószínűséggel „Wài Shān” vagy mesterségesen füstölt teáról van szó.
• Ellenőrizzük az illatot: Az igazi füstölt esetében – lágy, körülölelő fenyőillat, amely egybeolvad a gyümölcsös édességgel. A hamisítványoknál – éles, vegyszeres, „égett” füst.
• Értékeljük a főzetet: Áttetsző, mély borostyán-rubin árnyalat. Zavaros, sötét vagy „piszkos” főzet alacsony minőségre utal.
• Óvakodjunk a feltűnően alacsony ártól: 50–100 jüan/500 g áron kínált Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng szinte biztosan nem Tóngmùból származik.

12. Érdekességek:

• 400 év, és egyetlen dokumentum sem: A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng keletkezésének pontos dátumát semmilyen történelmi forrás nem rögzíti. A „kis fajta” (小种) első említése vörös tea fajtaként – a „Qīng dài tōngshǐ” (《清代通史》) című műben: „Chóngzhēn 13. évében [1640-ben] a vörös tea (gōngfūchá, wǔyíchá, xiǎozhǒngchá, báiháo stb.) Hollandiából kezdett érkezni Angliába.”
• Hozományként érkező tea: 1662-ben Bragança Katalin portugál hercegnő több ládányi „zhèngshān xiǎozhǒng”-ot hozott nászajándékként az angol udvarnak. A hagyomány szerint az angol királynő minden reggelét egy csésze ilyen teával kezdte.
• Qīnglóu – „zöld torony”: A tea fonnyasztására és füstölésére szolgáló egyedülálló építészeti konstrukció. A legrégebbi fennmaradt Qīnglóu Tóngmùban körülbelül 100 éves, bár magát a szerkezetet sokkal ősibbnek tartják.
• Minden vörös tea őse: Tóngmùból a vörös tea erjesztési technológiája továbbterjedt: Jiāngxībe (Qímén, 1876 – Yú Gānchén járási elöljárón keresztül), Yúnnánba (Diān Hóng), Indiába (Robert Fortune útján, 1848), Srí Lankára és onnan az egész világra.
• Zhāng Tiānfú mentőakciója: Az 1980-as években, amikor a termelés szinte leállt, a teapatriárka, Zhāng Tiānfú Fujian hatóságaihoz intézett felhívása mentette meg a Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng-ot az eltűnéstől.

13. A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng változatai:

• Hagyományos füstölt (传统烟熏正山小种): Klasszikus Lapsang Souchong – intenzív fenyőfüsttel. Az európai piacon és a „régi stílus” hívei körében keresett.
• Füstöletlen / „új stílusú” (新工艺正山小种): Fenyőfüst nélkül, a nyersanyag természetes mézes-gyümölcsös profiljára koncentrálva. 2005 óta népszerű a kínai belső piacon (a Jùn Méi sorozat fejlődésével párhuzamosan).
• Lǎo Cōng Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng (老枞正山小种): Öreg fák leveléből (50–100+ éves). Mélyebb, „ásványosabb” íz, markáns magashegyi hűvösséggel. Prémium osztály.
• Jùn Méi sorozat (骏眉): Formailag az „új stílus” alfaja, de a szüreti szabvány alapján külön vonalat képez: Jīn Jùn Méi (csak rügyek), Yín Jùn Méi (rügy + 1 levél), Tóng Jùn Méi / Chìgān (rügy + 2 levél). Mindhárom a Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng hagyományának leszármazottja.
• Wài Shān Xiǎo Zhǒng (外山小种): A Tóngmù természetvédelmi övezeten kívül előállított tea. Nem valódi „Zhèng Shān”, de széles körben jelen van a piacon. Minősége az elfogadhatótól az alacsonyig terjed.

Összegzésképpen:

A Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng nem egyszerűen tea, hanem élő fonal, amely a tea négy évszázados történetét köti össze. A véletlenből és a fenyőgyantából született a Tóngmù-hegységben, és utat nyitott a világ összes vörös teája előtt – Qíméntől Assamig, Diān Hóngtól Earl Greyig. Füstölt változata – erőteljes, mély, füstbe és longan édességébe burkoló – a világ teapalettájának egyik legismertebb íze maradt. A füstöletlen „új stílus” pedig felfedi a tóngmùi nyersanyag természetes gyümölcsös-mézes természetét, közelebb visz annak megértéséhez, mi rejtőzött ezeken az évszázadokon át a fenyőfüst mögött.

Megkóstolni az igazi Zhèng Shān Xiǎo Zhǒng annyit tesz, mint megérinteni a forrást: azt a pillanatot, amikor a tealevél véletlen erjedése és az égő fenyő illata egy teljesen új világot nyitott meg az emberiség előtt. Egy olyan világot, amelyben mind a mai napig élünk.